2009. november 16., hétfő

"...lehet hogy ügyvédként praktizál valahol"

Azt már megszoktam, hogy felhasználótól _soka_ nem kérek kijelentkezést vagy újraindítást: ha akarok valamit, (jó esetben egy telefon után) inkább kirúgom alóla a rendszert, akkor biztos nincs félreértés. Kollegám kicsit idealistább, tőle rendszeresen hallom, miközben valamelyik távoli gépet heggeszti: "Há' hova lett? B@szki, ez kikapcsolta újraindítás helyett!" ...és akkor még nem is beszéltem a csodagyors-újraindításról:
-...újraindítanád?
-Persze... ....kész.
-??
-Igen, újraindult.
-Én biza azt látzom a naplófájlokból hogy utoljára másfél hónapja volt újraindítva a rendszer, [nagylevegő...] akkor kérlek kattints a start menüre, majd a "Kikapcsolás"-ra, majd a feljövő menüben válaszd az újraindítást...

Nos, akkor a klasszikushoz hasonló múlt heti és a mai gyöngyszem:

-A rendszerpartíciódon már csak 3MB van szabadon, ezért nem frissül a vírusvédelem és az op.rendszer, kérlek helyezd át a dokumentumaidat a "D:" meghajtóra.
-És meg fogom találni a doksiaimat???

-Minden nyitott dokumentumod el van mentve? Újraindítom a számítógéped.
-És az engem akadályoz a munkámban valahogy?

2009. november 13., péntek

Konzisztencia

Nemrégiben múzeumba vetődtem, informatikus lévén természetesen Interneten vettem jegyet. Szokásos szerkeszthetetlen formátumok (.jpg, .pdf) helyett azonban .html formátumban érkezett a két jegy, persze hogy nem bírtam ki hogy át ne szerkesszem (átírtam az árat, a jegyek számát és két jegyből egy jegyet szerkesztettem). Kollegámmal előre vicceskedtünk, hogy elfogadják-e majd a nem létező formátumú jegyet, illetve hogy sírva fogunk röhogni, ha az Interneten vásárolt, bankkártyával kifizetett, vonalkódot tartalmazó "high-tech" jegyet vonalkód-olvasás helyett simán csak manuálisan kettétépik, oszt' "Mehet!".
Nem tépték ketté.
Tollal áthúzták a vonalkódot, majd bementünk vele...

Sündőrség

Vajon ha egy képviselővel kapcsolatos rendőri hiba index címoldalra került, lesz belőle nyilvános bocsánatkérés? A lényeg:
A rendőrök által keresett férfi ugyanis a Petőfi Sándor utca 77. szám alatt lakik, míg az ő lakcíme a 7-es. Az okmányiroda azonban a férfinak kiadott lakcímkártyáját elírta, így azon nem a 77-es, hanem a 7-es házszám szerepelt. Balázs Zoltán péntek reggel töröltette a férfit a tulajdonában lévő lakás lakcímnyilvántartásából.

Azt mondta: felháborítónak tartja a rendőrség fellépését, mert amikor megjelentek nála a rendőrök, megrémítve unokáit és gyermekeit, nem közölték, hogy mit vagy kit keresnek, igazolványt sem voltak hajlandók mutatni. Közlése szerint a rendőrök és közte kisebb dulakodás is kialakult emiatt.


Valamelyik reggel én is megtapasztaltam a rendőrség kultúráltságának dicső szintjét:
...
reggel az MHB-nál nagy drága szürke autó parkolt remek megoldással egyszerre a járdára, gyalogátkelőhelyre és a kerékpárútra, a kiszálló két vigyorgó drága öltönyös uriember rendőrnek vallotta magát (nyakában egyébként valóban rendőrségi belépő volt), és szerintük ők ezt "megtekhetik" és "foglalkozzak inkább a saját dolgommal"
.

...de a téma egy másik vetületével kapcsolatosan is muszáj vot egy komment:
Korábban felnéztem valamennyire a rendőrökre, tiszteltem a hivatást. Most gyűlölöm és lenézem a rendőrséget és a politikusokat.
Azt az országot, ahol az állampolgárok bántalmazása karhatalom által, akár törvénytelenül is, büntetlenül megtörténhet, diktatúrának/rendőrállamnak nevezik. Az ellenük küzdőket szabadságharcosoknak.
Felfogták a Rend Éber Őrei és a Tisztelt Politikusok, hogy a korábban "köztörvényes szélsőjobb"-ból "mártírokat és szabadságkarcosokat" faragtak?
Nem véletlenül mondják erre az országra hogy Abszurdisztán, Mutyisztán, Magyarisztán...
Szégyen.
Félreértés ne essék, egyik pártban se hiszek, de nem vagyok szélsőséges se. Csak szeretném, ha a békében, méltósággal lehetne élni, az adócsalás/mutyizás/munkakerülés szégyen lenne, a munkát és igaz életet pedig megtisztelés övezné...