2008. augusztus 29., péntek

HIFI (HD-555)

Tényleg nem számolom már, kiknek és mit rendeltem már a neten, de komolyan meghatódtam, mikor kiderült hogy mégse vicc, hogy a 9 dollárért rendelt fülhallgató-erősítő "ellenértékeként" megkapom azt a Sennheiser HD-555 fülest, amit előtte 15-ért kínált Csicsi jóbarátom és még igent is mondtam rá holmi búvárkodás miatti szűkös pénzügyi helyzetre hivatkozott halasztott fizetést emlegetve.
Iszonyat atom a hangzása, a kényelmet nem is számolom, ráadásul nyitott füles, tehát a kristálytiszta zenén túl picivel többet hallok a kollegákból is, épp eleget ahhoz hogy tudjam, mikor kell lehalkítani a zenét, levenni nem is kell.
Kaptam hozzá garancialevelet is, tavaly februárban 18 esszeh volt, hallani is a különbséget az eddig használt négyropis vacaksághoz képest, azt hiszem ezen túl nem is lessz rosszabb fülesem, értelmet nyert a HiFi mánia, bár nem szándékozom belemenni.
Tényleg megható, még akkor is ha nem előzmények nélküli, pl. tavalyelőtti karácsonykor olyan lámpát adtam neki, amit azóta is irigylek picit (egyedi fafaragvány, még hasonlót se látam azóta se, de egyszerűen annyi mindent vettem már magamnak a karácsonyi vásárban, hogy magamnak már nem akartam megvenni, abban pedig biztos voltam hogy otthagyni vétek), és az előző kerékpáromat is utólag, kerékpárvásárlást segítve rájöttem hogy igen kellemes áron adtam tovább, de akkor is, a legjobb dolog (ehhe, persze hogy az után hogy valakinek örömet okozunk) az az amikor derült égből villámcsapás, csöppen egy adag szeretet/meglepetés. Egyszerűen elkezdtem hinni hogy a világ jó! :)

2008. augusztus 26., kedd

Illatok!

Épp megdicsértem a kollegám menyei-illatos kávéját, amikor röpke 6-8 másodperc után leesett: a Sziget óta először éreztem bármilyen illatot!
...vajon miért és mi az amit minden héten a hetijegyesek emlékbe magukkal visznek a Szigetről köhögés és orrfújdogálás formájában?

Megköttetett

Sirály, idegurult a mókuskerékhez az üzletkötő, mától DigiKábel előfizető vagyok! :)
...a UPC szemtelenül sokat kér a TV-ért, amiből ráadásul egyetlen csatornát "nézek" reggelente: a BBC-t. Ehhez képest havi kétezerrel olcsóbbért még EuroNews-t is kapok, a reggeli magamhoztérés alatt két félórás hirblokkot is meg fogok tudni hallgatni összeszedelőzködés/vasalás közben, ennek már ideje volt.
Arra mondjuk kiváncsi vagyok, hogy ha olcsóbb a TV és a Net előfizetés, ráadásul nagyobb sávszélességgel is, hogy működnek, vagy mi lesz a buktató?
...és informatikusként épp ideje volt, hogy végre IP-telefonra is szert tegyek :)

2008. augusztus 22., péntek

Spórolni, spórolni, spórolni

Az még hagyján, hogy tegnep vettem két üveg tokajit (egy 4 puttonyos aszút és egy szamorodnit) azzal a gondolattal hogy majd az egyiket megisszuk ha felugrok anyámékhoz és persze hogy mindkettő elfogyott, az is szép meglepi hogy ma reggel a Naphegy téren kezdtem a napot mert jó hegyet mászni és ha már arra tekertem, hát megvettem a Doppler-en és második részén kívül még négy könyvet (na ez azért már nagyobb pénzszórás, de olvasni jó), de épp most ürítettem ki teljesen a pénztácám négy búvár-tanfolyamra és a holnapi dorogi merülésre, na ez sokkal inkább fájt. Basszus, ötvennyolcezret hagytam ott, holnap még viszek tizennégyet és ha vége a tanfolyamoknak, a végzetségeket igazoló kártyákért még pont harmincat kérnek még. Búvárkodjon a Radai Rossebb, ha neki telik rá...
...pedig de szivesen vissza, most rögtön a Vörös tengerbe mégegy (két- há...) hétre!

Hogy mennyire...

"Miután apám meghalt és eltemettük, és anyám, a nővéreim meg én praktikus gyorsasággal elintéztünk mindent, egy nap kimentem bringázni. Ez tavasszal történt. Olyan békés volt a hosszú tél után újra az erdőben tekerni. Rendesen egész évben biciklizem. A munkahelyemre, majd onnan haza. Bringás vagyok. Talán főleg és elsősorban bringás. Nincs olyan útviszony, amely megállítana. Télen szöges gumit használok, van sisakom. Bicikliskesztűm. Külön erre a célra készült nadrágom és zsekim. Digitális sebességmérőm. Lámpáim. Évente négyezer kilométert bikciklizem. És habozás nélkül letöröm azoknk az autósoknak az ablaktörlőjét, akik nem tudnak viselkedni. Rácsapok kasztnira. Beverem az ablakukat. Rekedtre üvöltöm magam és nem ijedek meg, ha az autósok megállnak, és fel akarnak lökni. Lealázom őket, és kiállok a kerékpárosok jogaiért. És gyorsan jutok előre. Messze gyorsabban, mint az autók. A legeslegjobb a reggeli csaúcsforgalom, például odalent a Sogn úton, az Adamstuen-en át és tovább, le a Therese utcán és a Pilestredet-en. Autóáradat, és általában egyszerre több villamos is. A villmos a Therese utca közepén áll meg, és mivel rendszerint szemből is jönnek, az autóknak meg kell állniuk; de én felugratok a járdára, jobbra húzódom azok kedvéért, akik fel akarnak szállni a villamosra, majd négy-öt méterrel a villamost elhagyva újra le az úttestre, még jóval azelőtt, hogy az elindulna. A járdaszegély ott egy kicsivel magasabb a szokásosnál, ráadásul enyhén emelkedik, úgyhogy el tudok rugaszkodni és mindkét kerékkel egyszerre érek földet a villamossínek között. Pompás mutatvány, de nem teszek úgy, mintha ez olyan nagy szám lenne. Akinek van rá szeme, úgy is látja. Talán néhányan közülük ettől kapnak kedvet ahhoz, hogy beszerezzenek maguknak egy biciklit. Én beérem már ennek a gondolatával is; bearanyozza az egész napomat, mialatt olyan új kihívások felé tekerek, mint például a körforgalom Bisletnél, ahová szintén tartogatok egy technikai ínyencséget, melyet a hivatásos sofőrök nem kedvelnek, és amely a törvénytelent a törvényestől elválasztó keskeny mezsgyének talán nem is a helyes oldalán helyezkedik el. Csakhogy mint kerékpáros, örök békétlenségre van ítéltetve az ember; a társadalomból kirekesztve, a kialakult közlekedési kultúra peremén tengődünk, amely kultúra egyre inkább csupán a motorizációról, semmint az egészséges emberről szól. A kerékpárosokat leigázzák; némaságra kárhoztatott kissebbség vagyunk, életterünk egyre szűkül, ki vagyunk szolgáltatva azok kényélre-kedvére, akik nem törődnek velünk, nem használhatjuk saját nyelvünket, földbe döngölnek bennünket. De éberség, hiszen a jogtiprás oly égbekiáltóan nyilvánvaló, hogy senkit ne lepjen meg, ha a harag és az agresszió felüti a fejét a bringások között, és egy szép napon, amikor a bringátlanok már úgy elhíztak, hogy kínlódva is alig bírják ki- s bepaszírozni magukat az autóikba, minden létező eszközzel visszavágunk.
Bringás vagyok. És férj, és apa, és fiú, és munkavállaló. És háztulajdonos. És még tengernyi más.
Az ember annyi minden."

Erlend Loe: Doppler

Kerékpárról ugyan ennél nem sokkal több szó esik (azért fel-felbukan), de Erlend hihetetlenül eltalált sokmindent a maga könnyed kis stílusáben; aug. 20-án picinyest kezembe vettem a könyvet, majd leraktam mikor a végére értem... :)

2008. augusztus 12., kedd

Sziget

HGihetetlen, hogy az elméletben már csak öt napos Sziget hivatalos nulladik napján Iron Maiden koncert lesz, a mínusz elsőn a Magyar Dal Napja, ehhez képest külön beköltözőjegyet kell venni a mínusz második és mínus harmadik napra...
...már akinek, én legalábbis VIP jeggyel vagyok (hányszor néztem irigykedve a haverok vagány karszalagjait, idén pedig ez lett véletlen, pedig nem is voltam benne biztos hogy kijutok/ki akarok jutni), ergo a déli oldalon mozozás nélkül vittem be eddig is minden földi jót. Juteszembe, mínus második napon autóval is simán beengedtek.
Ha valakit érdekel, idén is sok jó program lesz, leginkább a Kampec Dolores-re vágyok eljutni.

Veszettül szemtelenek az árak, bár koncert semmi, persze hogy mínusz második és harmadik napon már rengeteg "vendéglős" és sörpult nyitva volt, meg is kóstoltam 14 deka sültkrumplit 430HUF-ért, szemtelenség rendesen, de nem csak ez...
A sör viszont kivételesen nem összement hnem megnőtt, konkrétan 390HUF-ért kapni 6 deci Ászokat, ez nem is rossz...

2008. augusztus 7., csütörtök

Bádogcsigák...

...nak tűnnek ugyan az autók mikor a Bartókon és Tétényin (...és a kiskörtén, de a belvárban gyakorlatilag bárhol) derüsen suhanok el közöttük, de miután ma munka közben állítólag fékcsikorgás és nagy csattanás (állítólag, hisz épp a tegnap lerántott The 69 Eyes diszkográfiát hallgattam a mukavédelmi fülesben) után mindenki rohant az ablakhoz, hát az úttest közepén levő járdaszigetre rohant fel elég brutálisan egy (szégyenfal) Alexandria könyvesbolt-os furgon, de úgy hogy nem csak a kötelező haladási irányt jelölő táblát vasalta el, hanem a jelzólámpát is igen csúnyán vízszintesbe qrta (bocsánat, de ez a megfelelő szó) úgy a járdaszigeten átvezető zebrára, hogy szanaszét szálltak szétrepedt szilánkjai (nesze neked alliteráció és költőiség, most jóváttetem ugye?), és nem tudtam nem arra gondolni, hogy egyrészt mák hogy senki nem állt épp a lámpa alatt mert nem úgy nézett ki mint amit túl lehet élni, másrészt ha épp ott álltam volna kerékpárral, a lábam közötti gép miatt egy gyalogos ugrási-mászási képeségénél kötöttebben, nagyon nem jártam volna jól, hisz gyalogosként elég 30 centit oldalra ugrani, de a dőlő lámpaoszlop ha eltalálja a lovat, hát a lábam nem biztos hogy egyáltalán nyomokban megmarad...
...és ahogy az az oszlop se sokat vétett, hiába lehetek okos és szép, a tonnás momstrumok között én vagyok a puhább, ez bármikor bebizonyosodhat.
Juteszembe, utoljára kedden ütött el egy telefonáló cicababa a Nyugati téren a piros lámpánál, a combomat gond nélkül arrébbhelyezte vagy tizenöt centivel. Igen, piros lámpánál, álltam.

Narancsos...

Uhh-ahhhhh, a tegnapi meggyes banánlevesre azt gondoltam, hogy nocsak, megint némi újítás (ha nem is annyira mint az uborkakrémleves vagy a mákkrémleves), de a mai narancsos amlaleveshez minimum ódákat kell zengeni!
Hűvős, de nem csak hőmérsékletben, ízben is frissítő, üde, az első kanál után repült hátra a szék ahogy mentem a további adagokért. Én botor még dícsértem is egy elejtett félszóval míg a duplaadagot dobozba öntötték, így már lehetőségem se folt hogy meggondoljam magam és inkább hármat vigyek el.
...ha jól meggondolom, nem is emlékszem rá hogy valaha is még aznap elkapkodták az összes gyümölcslevest...

2008. augusztus 5., kedd

Már megint...

...sikerült spórolnom 2 esszeh gubát!
Konkrétan úgy, hogy az XT hátsóagyamat mégse az egyik szokásos kedvenc helyemről rendeltem meg, mert a rendelés összeálítása közben pont odajött egy kollega hogy rendeljek már neki egy kerékszettet a másik kedvenc on-line boltomban. Amilyen alacsonyan áll az Euro, hihetetlen kelemes árak vannak, naná hogy inkább Drezdából rendelem ami olcsóbb!

...megjegyzem az is beteg, aki majd' hétszázezerért vesz kereket. Én pl. hősiesen visszafogtam magam egy gyönyörű kerékszett láttán (de ez még nem múlt el végleg! :)), felniből se Open Pro Ceramic-et veszek, így simán (jesszusom, ezt csak most adtam össze) megáll a két rendelés 78 ropinál...

...miért van az, hogy vagy már tudom hogy többek között mit fogok rendelni, vagy épp rendelek, vagy várok a rendelésre, vagy időt tépek a valóságból krékpárszerelésre?

Mai gót

The 69 Eyes: The Chair

Azt hiszem új zenei stílusban fog hamarost sokat gyarapodni a gyűjteményem, csak látni ne kelljen ezt a devevéres pozőr-dolgot.
...a feldolgozások szerintem sokszor még jobbak is, én pl. a Gyöngyvér feldolgozásába bukkantam bele...