Múlt héten rendrakás közben leltem egy tükröt, bohókás ötlettől vezérelve szétnéztem a számban (hangsúlyozom, semmi panasz), találtam egy erősen hiányos bölcsességfogat. Persze amíg nem tudtam hogy van egy lyukas fogam (kiesett egy tömés), nem fájt semmi. Bezzeg utána ha épp eszembe jutott... :)
Hétfő reggel kilencre sikerült időpontot kapni, több mint két óra várakozás és egy panoráma röntgen után vártak vissza este kilencre.
Az hagyján, hogy azzal ijesztgettek hogy a fog már nem felépíthető és húzni kell, az rátett hogy sájszebész kell mert mélyen van gyökere, méginkább megrettentett hogy a mély gyökér miatt átlyukadhat az arcüreg amit majd be kell varrni, de a kaput az tette be, amikor részletezték, hogy a koponya melyik szöglete törhet le húzás közben.
Brrrahhhhhhhhh!
Vagy 15 percig játszott szabadfogású birkózást az orvos és ezt szó szerint kell érteni: hol ilyen fogóval, hol olyannal, néha a homlokomat támasztotta meg, néha másik kézzel a szemem nyomorgatta valamelyik támaszkodó ujjával, 7 perc környékén nyugtatgatott hogy "alakul a műtét", persze mindezt azzal a földöntúli réveteg-élvezkedő hangsúllyal, ami jobban rémitett mint az hogy mennyire ropog a többi fog és lapul-sanyarog-feszül az arcom/szám oldala a képtelenségig változatos szögben forgatott fogótól.
Majd síri csend.
Kinyitva szemem egy viszonylag egyben lévő fogfelszín (vagy a nyolcada hiányzott) és egy brutális-nagy szerte-dudorodó gyökérszerkezet pihegett előttem véres rátapadt szövetektől borítottan.
Kis hatásszünet, majd doki vattát a szájba (és mivel az áhított műtét és az élvezetes birkózás végetért) és engem már küldött is haza el.
Semmi törölgetés, semmi nyugtatás, egyszerűen mintha aktus után egy óvszert dobott volna el.
"Ezt húsz percig harapja, 3 napig semmi alkohol, tejtermék vagy dohányzás. Viszontlátás."
Mintha nem lennék megigézve a naponta változatos tejszínes gyümölcskrémlevesekről, mintha nem aznap kaptam volna négy liter cukormentes, karamellsötét-krémszínű, hordózamatú igazi finánc-nem-látta hatputtonyos aszút egyenest Tokajból. Mintha nem határoztam volna el, hogy egy ideig rágás helyett joghurtokkal csillapítom majd éhem...
Hajnali kettőig folyt a vér (utána valahogy sikerült álombaesni), attól tartotam hogy álmomban elvérzre. Reggel vérrőg-kockákat köptem, fájt minden csontom és izületem, és olyan erőtlen voltam a kádban pihegve, hogy azon tűnődtem (fújj, eretnek gondolat!) hogy ma kivételesen BKV-val megyek.
Most már jobb, de meglepő hogy milyen esetlen is tud lenni az ember.
Kollegáim (VIRÁGGYILKOSOK!) anekdotáztak nem keveset holmi bölcsességfog-műtétekről (egyik szerencsétlenek másfél óráig tartott, forgatással, mert vízszintesen nőtt).
Emberek! Olvassatok utána, ha egszer majd gyereketek fogszabályzással lesz gyönyörűbb, ne sajnáljátok a kihúzni javasolt zsenge, még egyben lévő bölcsességfogat.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése