Imördzsenszi van, Professzor úr!

Még mindig döbbemnetesen sokan tekerünk az utakon, de most nem ezt akartam mondani.
Hazafele a szomszéd toronyház előtt volt oélyan villogás amilyet még nem láttam, öt bagyobb és három kisebb tűzoltóautó állt szétszórva-tömötten a sarkon, de még elfele menet is láttam hogy jönnek szembe. Állítólag kigyulladt a negyedik emelet, de semmit se lehetett látni.
Reggel MHB-nál hosszú tömött sorokban állt a fényképész/bérfirkász/videós, egy igazi honvédségi, terepzöld (érted, a Dunán) katonai hajó fele tolongtak. Szokás szerint híd északi oldalára fel, majd a szokott szigeti bejárós balosnál a járdáról az út közepére ugratok ahogy kell, majd elhagyva egy idősebb krumplfiorma egyedben kattant valami elrozsdált szerkezet, és az eddigi "egymás szemébe nézünk mert ő bambul és éppen én vagyok az egyetlen mozgó tárgy felé, én meg az utat és előttem levőket figyelem"-féle szemkontakt után egyszer csak az utolsó pillanatban rájött hogy nem is az út szélén kellene álldogálnia, hanem hirtelen produkált valami megindulásfélét az út közepe felé, majd egy rendőrösen tömörre sikerült mondattal felszólított: "öEjj!"
Gratuláltam neki...